.: erasmus nap

Újabb igen fárasztó nap. Nem tudom ki honnét merít tartalék energiát, de nekem éjfél körül már jó érzés nyugovóra térni.

Reggel 9-es találkozás a Gare-on (busz+vonatpályaudvar) és irány a közeli piacra. Istenem! Hát tuti ott fogok vásárolni. Kisebb körberohanás után a tanár szabadoneresztett minket. Ekkor kezdtem csak igazán kajakeresésbe, mert a reggelizés valahogy mindig elmarad. Még egyszer nem tudtam megcsinálni és meginni egy teát. Nem hogy egyek is valamit. Persze mindenki értelmes kajára vágyott így közel egy órán keresztül még hallgattam is rájuk, de aztán feladtam. Semmit sem találva inkább vettem egy péksütit, vagymit. Aztán ráakadtunk egy helyi kis "kocsmára". Ott meg közölték, hogy kaja csak déltől van. Komolyan mondom behalok a franciáktól. Így maradt a forrócsoki (nekem) sör a többieknek :) persze volt aki a reggeli kávéját fogyasztotta 11-kor.
3 kóreai erasmusossal ültünk be, 2 lány és egy srác, nevezetesen: AhYoung, Kihwa és Youngmin. Hogy érthető legyen a legutóbbi férfi név :D nekem egyre megy. Egy darabig mindenki japo volt: maláj, kóreai, kínai minden csíkszemű (Dani maradt eme nem épp diszkriminatív kifejezésnél). Ja igen. Itt azt, hogy Niga nem szerencsés mondani, mert folyton elfelejtjük, hogy van amit ők is értenek. Oké, hogy simán káromkodunk meg fennhangon mondjuk, hogy jesszusom érzed milyen büdös?

Az lesz ciki ha hazamegyünk és visszük ezt a beidegződést. Az első utcasarkon agyonvernek :D

Szóval kórai betűírás tanulás után kaja nélkül továbbálltunk kóreaiak jobbra mi magyarok és Pjotr (lengyel srác) meg balra.

Aztán már fölös volt hazamenni, mert 2től óránk volt az IUT, méghozzá francia. Gondoltuk ha időben elindulunk még tudunk kajálni a suli éttermében. Aha! 13:15-re értünk oda és közölték, hogy már zárva vannak! :|

Úgy képzeljétek el, hogyha dél előtt nem jut eszedbe kaját venni 2-ig nem is fogsz enni. MINDEN ZÁRVA! és nem viccelek. Nincs egy bolt, amit nyitva találsz. SEMMI! ezek hallod azt hiszik, hogy mediterrán ország? Vagy mi?
Szieszta hallod. Hát alapjáraton hidegebb van itt, mint nálunk otthon. Szóval idegbaj a köbön, 1 órán keresztül csak nem adtuk fel mígnem találtunk egy pizzázót. AZ egyetlent! Az is készült bezárni.
1 órás késéssel betértünk az órára amiről meg hamarabb eljöttünk, mert Marschandez-ruiz (a spanyol kordinátor) a plagera szervezett egy találkozót erasmusos diákoknak. Persze onnan is késtünk egy órát!

Tiszta gáz!

Ott meg a spanyol csajjal (Angela: "Anhela") kezdtünk el beszélgetni, aki egy szót nem beszél franciául. Nem vicc. Vagy a spanyol haversrác (Pere) fordított neki, vagy a nyelvi hasonlóság miatt próbáltuk értelmezni, hogy mit mond. Írtó nagy arc a csaj. Uno momento Uno momento Perret!!! Ezt hallottuk vagy 100-szor és Perretől, hogy az elmúlt egy hétben folyton azt hallgatta:
Comment dire ca? (hogyan mondani?) vagy valami ilyesmi lehet a fordítása

Kiderült, hogy a következőképpen lakunk egymás mellett: én, Enikő+Bori, Perret!

alig, hogy hazaértünk mentünk a német csajokhoz, mert ők meg discotheque-be akartak menni. Miután mindenki lerészegedett és esélyét nem láttam annak, hogy franciául fogok beszélni, én inkább hazajöttem. Majd kifaggatom a többieket, hogy mi volt.
Gondolhatjátok! Heléna magyar házi pálinkája megtette a többieknél a hatását! Azt még Pjotr se bírta, pedig simán issza a vodkát meg az abszintot is. MAjd megnézem szombaton. Akkor is kisebb ivóversenyt tartanak majd Danival :D

kár, hogy nem hoztam kamerát.

szóval nem reménytelen az élet itt, csak tudni kell mikor jobb hazamenni!

időrendben korábban kéne, de a mindennapokhoz tartozik: